Nemesgulács története

Nemesgulács község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

A mintegy 1000 lakosú település a Tapolcai-medence déli részén, a Gulács nyugati tövében. A tájat ez a 393 m magas bazalthegy uralja, nevezik cukorsüvegnek vagy magyar Fuzsijamának is, melynek tetejére turistaút vezet. 1961-ig üzemelt itt kőbánya, nyomát a hegy sebei őrzik.

A Tapolcával szomszédos, a Balatontól kb. 5 kilométerre lévő település megközelíthető közúton: a Balaton partján vezető 71-es főútról Badacsonytomajnál kell rátérni a Tapolca felé vezető útra; vonattal Nemesgulács-Kisapáti megállóhely a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon érhető el.

A 393 m magas bazalthegyet cukorsüveghez is hasonlítják, és Keresztury Dezső nem véletlenül nevezte magyar Fudzsijamának. Először 1268-ban tűnik fel az itteni írásos dokumentumokban. Ebben az időben két Gulács létezett. Később három Gulács nevet találunk: Alsó-, Felső- és Középső Gulács. Ezekből a nevekből alakult ki a nemesek lakta település Nemesgulács neve, és Alsógulács ma Köbölkuthegy néven ismert, amely ma is külterületi lakott hely.

A község neve az ómagyar Gula névből származik. 1424-ben Pál nevű papja volt. A kezdeti benépesülést követően újra felégették. A török háborúk idején a falu elpusztult.  Igazán a falu betelepítése 1715-től kezdődött. Ekkor a nemesek helyére már parasztok is költöztek. 1720-ban már kiváltságos nemesi községként tartják számon: 1790-ben 29 nemesi család neve ismert, a Raposa, Péterffy és Edvi Illés családok a belga királyi családdal is rokonságot tartottak. 1895-ben 100 holdon felüli birtokos egyedül Eőry Miklós volt, a hagyomány szerint itt szolgált Répa Rozi, Sobri Jóska híres betyár szeretője.

A nemesgulácsi Eőry-kúriában töltötte gyermek- és ifjú éveit Keresztury Dezső. Később ebben az épületben kapott helyet az óvoda. Az író ugyan Zalaegerszegen született, de – anyai ágon – családi kapcsolatai Nemesgulácshoz kötötték, 1918-tól ezt a falut tekintette otthonának. Ma az ő nevét viseli a helyi általános iskola.

Kodolányi János író is gyakran megfordult Nemesgulácson, nagyapjának voltak itt birtokai. Az Elsüllyedt világok és a Visszafordulás c. műveinek ez a falu a helyszíne.